Érzékenység
Szeretném, ha néha csak magyarázat nélkül lebeghetnék. Ha nem kellene mindenre egy címkét ragasztanom. Igen...egy barát megerősítette ezt bennem. Most már tudatosan figyelek, hogy másokat se címkézzek. Keresztanyám meg azt mondta: " ne általánosíts! " Igaza van. Az is egy skatulya. Csak megnehezíti a dolgom. Hogy mi a dolgom? Mindenféle. Megnyílni, megmutatni magam, beengedni új dolgokat, fényleni, irányítani, hagyni magam sodródni és vállani a felelősséget a szavakért, amiket kimondok. Mostanában ömlenek belőlem. Nem; nem szeretném megállítani a folyamatot. Csak kicsit óvatosabban kell fogalmaznom, mert a tempóm felgyorult, és nem biztos, hogy tudnak követni. Viszont szeretem ezt az új lényt magamban. Furcsa, de mindig mosolyog. És jóban szeretnék lenni vele. Olyan egyszerű lett minden. Néha azt érzem, az is lehet terher, ha valami hirtelen megoldódik. Vagy csak leesik egy nagy kő rólam és hiányzik, mert már megszoktam, hogy érzem a súlyát. És az eltűnését követően nagy a súlytalanság. Ige, azt érzem, meg kell tudni barátkozni a gondtalansággal. Ez is egy feladat.