Mindenki Katinkája
Ha az utcán láttad, azt hitted egy sima, egyszerű tornádó.
Már amilyen sima egy szélvihar lehet.
Mindig rohant.
Valakihez.
Valami miatt.
Néha veszélyes volt csak nézni is.
De sosem csúszott el télen sem.
Csoda járt a nyomában.
És Ő nem tudta ezt.
Nem figyelt arra, mit vált ki az emberekből.
Nem érdekelte a visszajelzés.
Makacs volt és büszke.
Tudta mit akar és töretlenül hitt abban, hogy eléri.
Nem lehetett a nyomába érni.
Ebben nem.
Követhetetlen és erős hite volt.
Megingatni sem tudta ebben semmi és senki.
Pedig próbálták.
Én láttam minden pillanatban.
Ha rajtakaptam, hogy gyengül, megtorpant.
Észrevette.
És eljátszott valamit, ami fényesebb volt, mint az igazság.
Igazi szemfényvesztő volt.
Tökéletes bohóc.
Elhittem minden mozdulatát.
De a szavakkal nem tudott játszani.
Túl egyenes volt.
Érdekes...mindig szerette ezt bennem, mégsem látta, hogy honnan örököltem.
Tőle.
Bátor katonája Istennek már pihen.
Eleget rohantál...aludj szépen mindenki szép Katinkája.